nos. Ígéretünkhöz híven folytatjuk a blogunkat. bevettük harmadiknak ezt a némbert itt, a szomszéd ágyon, nevezzük Esztinek:)
Szóval elindultunk péntek reggel 4kor az Örs vezér tere 14 ből, és röpke 26 óra múlva már meg is érkeztünk ide. Közben voltunk Münchenben, New arkban, onnan szinte hip hop New Yorkban voltunk, csak közben megsültünk a New Yorki dugóban. De onnan már csak 1 köpés volt hogy lássam őt, akit 10 hónapja nm láttam. Egy kisebb adag nyugtató és 30 perces késés után meg is érkeztünk Charlotte-ba . Hát filmes távolról egymáshoz futás nem igen volt, tekintve „ő” súlyát, és az én magassarkúmat, de remegve ölelkezés percekig azért megvolt rendesen.
Első utunk természetesen a Taco Bellbe (hova máshova?:) ) vezetett, ahol ki is próbáltuk a legújabb menüt, mert az úgy módi, ha gyorsétteremben kezded az ittléted első kajálását. A táborba éjfél előtt meg is érkeztünk, de az energiánk nagy része addigra már az univerzumba vészett… ezért jól ott is hagytam a többieket, és ellátogattam a nyaram második otthonába, ami csak annyira van kis romantikus helyen, hogy autóval meg sem lehet közelíteni, mert egy kis patak kis hídján keresztül kell átmenni, ahol is egy kis tisztáson áll a házikó. Ablak természetesen nincs, de ez mind nem érdekes, mert abban a kabinban is ki lehet zárni a külvilágot, és ez a fő:)
Másnap 11 re vissza is értem a saját, kevésbé romantikus, ám annál pókosabb kabinomba, ahol is az első 2 percem után beállította főnök, s közölte, hogy 5 percen belül a konyhában kell lennünk dolgozni… Hát a 220w os sokkolósval sem lehetett volna nálunk nagyobb sokkot okozni. De hát mit van mit tenni, mentünk. Az új munkatársaink 1 fokkal talán jobbak, mint a tavalyiak, de ezt azért még csak halkan állapítom meg 2 nap után..van azonban 2 princessünk akik konkrétan derékig érő szőke hajjal állnak a pultban, és BÁRMIT szólsz hozzájuk mosolyognak, ám b*nak megcsinálni… a negyedik fake magyarunk, aki amúgy perzsiai azonban nagyon lelkes, így ránk is tapadt, ami az első órában aranyos volt, a további 48 ban azonban idegesítőnek minősíthető. Pozitív azonban , hogy a főnök még szeret minket, reményeink szerint megkapjuk az óhajtott dining hallt jövő héten.
tehát itt vagyunk 2 napja de igazából MÁR 22 nek tűnik minimum. Jó itt. kétség kívül. a többit meg majd meglátjuk…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Taco Bell szeretjük. És megőrülök azokért a pici szószokért, amiket mindenhová kitesznek. Tényleg a HOT-osból hozhatnál nekem párat :)
VálaszTörlés