miami

Tehat ott voltunk Daytonan, majd nagy szenvedesek aran eljutottunk az orlandoi buszallomasra (szenvedesek= eltevedni Orlandoban, borondatturas a security altal, hogy feljuthassunk a buszra) es ropke 6 ora alatt ott is voltunk Miamiban, amit abban a pillanatban a legkevesbe sem tudtunk aterezni, ugyanis hajnali 1 ora volt, mi pedig mar 2 honapja nem aludtunk egy normalisat. A szallasunktol tartottunk kicsit, ugyanis felo volt, hogy 6 mexikoival fogunk egyutt lakni egy alagsorban, de vegul nem igy lett. Annyira kibaszottul internationalek vagyunk, hogy par ora leforgasa alatt megismertuk Miami turistainak nagy reszet a vilag kulonbozo reszeibol. Tehat Evi bement egy boltba, es mire kijott egy karszalag volt rajtam, ami az esti bulira szolt, majd bement ujra es mire kijott egy kb 70 eves hosszu szakallu, kipas zsido bacsikaval beszelgettem, akit nem lehet leirni, de van rola kep, ne izguljatok. Elso este ugyan nem jutottunk be a partyhelyre, masodik este viszont megoldottuk okosban, es oriasit partyztunk annak ellenere is, hogy kiskoru vagyok. Vegig azt mondogattuk, hogy "tudod hol vagyunk? Miamiban egy partyban!"
Miamirol egyebkent annyit, hogy hihhhhetetlen mertekben van meleg es para (hosszu a-val), es nem csak napkozben, hanem ejjel is, raadasul az ocean is nagyon meleg, az ejjeli furdozes sem ugy mukodik, hogy belefagyunk a vizbe.
A szallasunkon egyebkent kozos huto van, ahonnan kilopjak a VIZET. Ehhez tobb kommentart nem is fuznek.

Orlandoban kileptunk a repterrol es fejbevert a 40 fok es a 99 %os paratartalom, akkor mar tudtam, hogy eselyem nincs arra, hogy a kozeljovoben emberien alljon a hajam.

Majd atjottunk Daytona Beachre Eszti tesojahoz, lementunk az oceanpartra inni, es csak szaladtunk a vizben es egyreszt hihetetlenul boldogok voltunk, mert ennel nagyobb elmenyt nehez elkepzelni, masreszt mar most nagyon hianyoljuk a tabort.

Ma pedig go busszal Miamiba.

korabban

Mielott meg nekilatnank az utnak, ime par partykep... A partyk, amiknek mindig kell, hogy temaja legyen, nem eleg az, mint otthon, hogy berugunk, illetve amelyeken mindig rajottunk, hogy ebben a taborban MINDENKI orult es ezt fel is vallalja.

1. 80as evek party, ahol rajtunk kivul mindenki be volt oltozve, igy rolunk nem is fogtok kepet latni, mert az nem izgi:


Az oroszok+ 1 kosza szlovak es amcsi

Vizimentok

A dj, aki festetlen es kevesbe noies pillanataiban az egyik legjobb pasi

Kezd sulyosodni a buli
Orosz fiuk

????!
Jobb oldalon a mar emlitett travi baratunk, a bal oldali pedig kedves munkatarsunk, eskuszom, hogy o nem fiu eredetileg, barmennyire is ugy nez ki+
Az elbaszott 10 eves es a fiu, aki a tabor elejen a legjobban tetszett Evinek, ez jol el is mult ertheto okokbol.


2. 50es evek buli:


A nema lannyal, aki cseh

Amanda baratnonkkel

vég

Tegnap hazamentek a gyerekek és a counselorok, kb minden egyes másodpercben el tudnánk sírni magunkat, sok másodpercben meg is tesszük. Szomorú volt úgy elbúcsúzni az emberektől, hogy nem tudjuk találkozunk-e még valaha, pedig 2 hónapon keresztül olyanok voltak számunkra, mint a családunk. Este az itt maradt staffokkal buliztunk, ami olyan volt, mint egy tipikus amerikai házibuli, amilyet a filmekben látunk- ordít ki a zene az ajtókon, ablakokon, az emberek állnak a teraszon és isznak a piros műanyagpohárból, amből természetesen nem hiányozhat a jég. Hihetelenül jól éreztük magunkat, és megismertünk további embereket is, ha eddig még nem ismertünk volna eleget.
Nem lehet igazából leírni, hogy mit is érzünk most, holnap, mikor elmegyünk innen valószínűleg olyan érzésünk lesz, mintha kitépnének valamit a mellkasunkból, szóval inkább nem lennék a saját helyünkben, de muszáj.
Tehát holnap este repülünk Orlandóba, onnan Daytona beachre, ahol tartunk a tábori emberekkel egy after partyt, majd hétfőtől Miami, és itt meg kell jegyeznem, hogy annyira imádom a tábort, hogy mindezt inkább kihagynám, ha itt maradhatnék. Lehet hülyének nézni nyugodtan...

last day...

"Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak."

konnyek...

Es akkor ultem ott a 200 staff kozott..neztuk egyutt a slide show t a taborrol..a nyarrol....es mikozben neztem a videot, es a camp boyfriendemet, arra gondoltam, hogy a szivem meg fog szakadni, mikot egy het mulva el kell hagynom azt a helyet, ahol eletemben eloszor ereztem, hogy olyan boldog vagyok, hogy az egesz vilagot megolelnem...